Ha pedig be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat.”

Annyira, hogy meg sem állhattak a papok az õ szolgálatjukban a köd miatt, mert az Úr dicsõsége töltötte vala be az Istennek házát.

És eljött a királynak kapuja elé; mert nem volt szabad bemenni a király kapuján zsákruhában.

Úgy hogy megesküdtem haragomban, hogy nem fognak bemenni az én nyugodalmamba.

Senki ne menjen be az Úr házába, hanem csak a papok és a kik szolgálnak a Léviták közül, csak õk menjenek be, mert szent dologra rendeltettek; az egész nép tartsa magát az Úr parancsolatjához.

2 Nyissátok fel a kapukat, hogy bevonuljon az igaz nép, a hűség megőrzője.

Úgy, hogy meg sem állhattak a papok az ő szolgálatjokban a köd miatt; mert az Úr dicsősége töltötte vala be az Úrnak házát.

5Itt viszont ezt mondja: „Nem mennek be az én nyugalmam helyére.”

És Mózes nem mehete be a gyülekezet sátorába, mert a felhõ rajta nyugovék, és az Úrnak dicsõsége tölté be a hajlékot.

És ugyanabban ismét: Nem mennek be az én nyugodalmamba.

Úgy, hogy meg sem állhattak a papok az õ szolgálatjokban a köd miatt; mert az Úr dicsõsége töltötte vala be az Úrnak házát.

11Meg is esküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugalmam helyére.” 12Vigyázzatok, testvéreim, senkinek ne legyen közületek hitetlen és gonosz szíve, hogy elszakadjon az élő Istentől.

Nyugalma országába ugyanis csak akkor jutunk el, ha hívõk vagyunk. Mert ezt mondta: Megesküdtem hát haragomban, hogy nyugalmamba be nem mennek.

Azt mondta: „Ezért ha el akarsz jutni az életre, tartsd meg a parancsokat.”

Megesküdtem hát haragomban, hogy nyugalmamba nem mennek be.

Erre az megharagudott, és nem akart bemenni.

Akkor felhõ borította be a találkozás sátorát és az Úr dicsõsége felemelkedett, Izrael fiai tovább indultak vándorlásukon.

11Meg is esküdtem haragomban, hogy nem mennek be az én nyugalmam helyére.”

9 Egyként szólok hozzátok, akik e dologban kiválasztattatok, hogy bemehessetek a anyugalmamba.

„Mindezek az emberek az ő atyáik felügyelete alatt voltak az Úr templomában zenélve, cimbalommal, lanttal és hárfával az Úr háza szolgálatára.

6 Akkor hivatá a király Jójadát a papifejedelmet, és monda néki: Miért nem gondoltál a Lévitákra, hogy behozzák Júdából és Jeruzsálemből az ajándékot, a melyet [rendelt] Mózes az Úr szolgája és az Izráel gyülekezete, a gyülekezet sátorához?

Erre a templomot betöltötte Isten dicsőségének és hatalmának füstje. [8] Senki sem léphetett be a templomba, míg be nem teljesedett a hét angyal hét csapása.

A madarak közûl az õ nemök szerint, a barmok közûl az õ nemök szerint és a földnek minden csúszó-mászó állatjai közûl az õ nemök szerint; mindenbõl kettõ-kettõ menjen be hozzád, hogy életben maradjanak.

Annyira, hogy még a papok sem mehettek be az Úr házába; mert az Úr dicsõsége betölté az Úr házát.

Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel örökkévaló ajtók, hadd menjen be a dicsõség királya!

Hadd menjek be Isten oltárához, vígasságos örömömnek Istenéhez, és hadd dicsérjelek téged cziterával, Isten, én Istenem!

Mert mi, hívõk, bemegyünk a nyugodalomba, miképen megmondotta: A mint megesküdtem az én haragomban, nem fognak bemenni az én nyugodalmamba; jóllehet munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte.

És megtelék a templom füsttel az Isten dicsõségének és erejének miatta, és senki a templomba be nem mehet vala, mígnem a hét angyal hét csapása bevégeztetik.